Sokunk utazott már repülőn, de aki nem, az is jól ismeri a stewardesseket. Egyéniségüket, jellegzetes mozdulataikat mi sem tudtuk figyelmen kívül hagyni. A 615-ös járat utasai rövid utat tesznek Tahiti fele 5 stewardess kíséretében, akik igyekeznek mindent bemutatni, ami egy repülőút folyamán elengedhetetlen.
Ez a rövid utazás nagyon jó hangulatú, közvetlen és egy örök élmény marad az utasoknak.

 
   
 

Végtelenség, szabadság, életöröm. Ezek azok az érzések, melyek bennünket a koreográfia megalkotásánál vezéreltek. Nemcsak a zene, hanem a kosztüm és a mozdulatok is lágyságot, könnyedséget sugallnak, tökéletes összhangban tükrözik a mondanivalót, az élet, és a világ örökkévalóságát, a folytonosságot. A koreográfia az élővilág örök létezését és az élet apró csodáit kívánja bemutatni. Ez egy valóban légies, finom és látványos tánc, mely nem csak az előadókat, hanem a nézőket is magával ragadja.

 
   
 

Az Együtt című számunk valójában rólunk szól, de ugyanakkor mindenki másról is, aki azonosulni tud az összetartozás érzésével, és erejével. Egymásra találás, barátság, kiszakadni vágyás, és visszatérés. Ezek mindazon fogalmak, amelyek ebben a lírai hangvételű táncban kifejezésre kerülnek.

 
   
 

Egy küldetés teljesítésének részleteibe avatja be a nézőket ez a produkció, hogy egy titkos rablási akciót miként is lehet kivitelezni a mozdulatok művészetével. Az akció kimenetele a kezdeti sikerek után azonban kérdésessé válik.

 

 

 
   
 

A nők vásárlási szertartásának kulisszatitkait fedi fel a tánc, humorral, látványos kellékekkel, amelyekről említést érdemel pár adat: a produk-cióhoz használt ruhák és kellékek száma eléri a 80 darabot. A pörgős, lendületes számot mimikai, színészi elemek fűszerezik. A produkció egy másik jellegzetessége a zenei stílusok és táncelemek érdekes társítása, mixelése, ahol a hip-hop ritmusokra balett elemek építése is harmonikusan megél egymás mellett.

 
   
 

A produkció nagyon jó hangulatú, vidám szám, amelyben nagy szerep jutott a humornak. A táncosok a produkció elején tanúbizonyságot tehetnek színészi képességeikről, ugyanis ez nem csak egyszerűen egy tánc, sokkal inkább egy kis történet táncban mondva el, mely a női nem egy jellegzetes csoportjáról, a titkárnőkről szól. Aki erősen figyel észreveheti a lányokon kívül más, ismert színészek jelenlétét is.

 
   
 

Érdekes kezdeményezésnek tűnhet tánccímnek idézetet választani, azonban ennél szebben nem is lehetett volna összefoglalni a bemutató egész mondanivalóját. Lírai hangvételű tánc, melyben érzelmek, szenve-délyek, sorsok kerülnek bemutatásra egy nemzetközi, mindenki által ismert művészi nyelven, a tánc nyelvén. A társadalom és önmagunk által generált kötöttségek, félelmek után egy lehetséges megoldás születik az önmegvalósítás és felszabadulás útjára lépve gyönyörű zenei aláfestéssel.

 
   
 

Mesebeli történet egy maroknyi dámáról, akik egy bál alkalmával csillagpor hatására elvarázsolódnak és így az addigi szolid estélyből hirtelen szédületes vigadalom kerekedik. A legyező először még az úrhölgyek elengedhetetlen kiegészítőjeként gondosan a kézben van tartva, ám később többek között attól is megszabadulnak, hogy teljesen kivetkőzhessenek önmagukból. Rá kell azonban jönniük, hogy a varázslat nem tarthat örökké.

 
   
 

A meng kínai szó jelentése: álom. A produkció a Távol-Keletre kalauzolja a kedves nézőket, ahol is szem- és fültanúi lehetnek a kínai harcosok egyfajta "lelki ébredésének". Az előadás teljesen szokatlan, újító szel-lemű, amiben a táncos és harci mozdulatok ötvözésén keresztül küzde-lem és erő, elhivatottság és fegyelem elevenedik meg. Harci kellékek, látványos jelmezek és a misztikus zene teszi még közelibbé az álom eme lehetséges megnyilvánulását.

 
   
  Az emberek apró-cseprő gondjaik, elfoglaltságaik miatt sokszor megfeledkeznek a barátaikról és inkább saját magukkal foglalkoznak. Egy ilyen jelenet bemutatásával kezdődik a produkció, azonban hirtelen egy áramszünet hatására mindenkinek meg kell szüntetnie éppen aktuális elfoglaltságát és a csapat egy nagy "Mit csináljunk a sötétben? Csinál-junk egy bulit!" felkiáltással összeverbuválódik, egy akkora tánc erejéig, hogy csak a szomszéd méltatlankodására eszmélnek fel a tánc végén.  
   
  Ebben a táncban megjelenítésre kerül az élet, minden örömével és fájdalmával, amit magában hordozhat. A születés pillanatától kezdve az egyes személyek egy lehetséges életútja vonul végig a produkción, bemutatva annak legfontosabb állomásait, a haragtól kezdve, a szerelmen, irigységen, féltékenységen a barátságon és az anyaságon át egészen a halál pillanatáig. Azonban a halál még nem jelenti a véget, hanem az élet folytatólagosságára és értelmére keresi a választ.